2013.11.15. 19:35, Domi1994
Anyámmal eléggé régóta arról vitatkoztam, hogy Londonba akarok menni..Végül beadta a derekát, én nyertem. Amikor kimondta az igent, azonnal a nyakába ugrottam majd felrohantam a lépcsőn, hogy összecsomagoljak. Kb 1 óra múlva kész voltam, jegy lefoglalva. Szerencsére még aznap indult egy járat. Anyum elvitt engem a reptérre. Az út odáig hosszú volt, mivel egy kicsi faluban laktam. Az óra a reptérig szintén kb 1 óra volt.
-Biztos ezt akarod?-kérdezte anyám mosolyogva.
-Mindennél jobban Londonba akarok menni.-mondtam neki.
Kiszálltam a kocsiból, anyám követett. Ledobtam a csomagjaimat és megöleltem őt.
-Hiányozni fogsz.
-Akkor ne menj el.-mondta anyám.
Erre a fejemet ráztam. Tudtam nem fog megsértődni, mivel szeretett engem és azt akarta hogy boldog legyek..Akár Londonban, akár otthon. Felszálltam a gépre. Az I.osztályon utaztam. A spórolt pénzemből megtudtam venni a jegyet, de anyukám is beszállt az árába.
A gépen hallottam ahogy egy fiatal srác ordibál egy repülőn dolgozó nővel.
-Már elnézést..-szóltam közbe.
-Mi van?-kérdezte idegesen. Amikor rám nézett, elszállt az idegessége. Göndör barna fürtjei szemébe lógtak, gödröcskéi mosolya felett helyezkedtek el.
-Hogy képzeled, hogy így beszélsz emberekkel?-kérdeztem felháborodva.
-Ne rendezz már jelenetet..és amúgy is, mi a szar közöd van hozzá?
A szememet forgattam.
-Hejj.-hallottam egy rekedtes hangot. Igen, az ő hangja volt.
-Mi az?-kérdeztem fintorogva.
-Ide kéne ülnöd.. Mellém-mondta.
Igazából más esetben szívesen mellé ültem volna. Jól nézett ki, de a viselkedése..Csak egy beképzelt bunkó újgazdag srác.
-Álmodban.-mondtam.
-Nem kérdeztem-mondta.
Mivel valóban nem akartam jelenetet, átültem mellé.
-Harry vagyok-mondta.
-Rebecca.-mondtam.Ismét a szememet forgattam.
-Ha hozzád beszélek/hozzám beszélsz nézz rám-mondta szigorúan. Bólogattam.
-Merre utazol?
-Londonba, pont mint te.-mondta.
-Ezt honnan tudod?
-Mindent tudok Londonról.-mondta. Oké, ez kissé megrémített.
A repülőút nagyrészt azzal telt el, hogy néztem ahogy üvöltözött az emberekkel. Folyton mindenkit kioktatott. Az emberek többsége félt tőle. Miért? Ki akartam deríteni. Felálltam a székből..
-Hova mész Rebecca?-kérdezte szigorúan.
-Ehh.Mosdóba-mondtam.
Megpillantottam egy alkalmazottat. Odasiettem hozzá.
-Elnézést..Miért fél mindenki Harry Styles-tól?-kérdeztem tőle.Biztos bolondnak tartott, de nem tudtam mit tenni..vagy megkérdezem vagy megőrülök.
-Tudja..-kezdi el mondanivalóját.
Harry-re nézett, majd ennyit mondott: Veszélyes. Ezután szinte elrohant.
Furcsa volt..kissé megijedtem.
Amikor végre vége volt a repülőútnak lerohantam a gépről. Csomagjaim a kezemben voltak.
-Héé!-hallottam egy női hangot.
-Igen?-furcsa volt a nő. Egy repülős alkalmazott volt.
-Fusson. Harry-t feltartjuk-mondta.
-Mi?
-Fusson.Rohanjon.-mondta.
-Minek?..-nem értettem semmit..
-Veszélyes..De most menjen,kérem!-mondta idegesen.
-De..
-Mi feltartjuk..ha ez lehetséges.-mondta aggódva.
Rohanni kezdtem. Futottam hogy csak tudtam.
Hirtelen éreztem ahogy valaki a csuklómhoz nyúl..Harry volt.Erős volt a fogása.
-Hova rohansz?-kérdezte.
-H-haza.
-Hazaviszlek.-jelentette ki.
-Nem kell, köszi.
-Nem kérdeztem, ezt se.-mondta röhögve.
-Ahhj.-mondtam majd végül beleegyeztem.
Körülbelül 10 percig sétáltunk a kocsijáig. Jó távol állt. Amikor odaértünk átvette a csomagjaimat hogy betegye a kocsiba. Előbb is eszébe juthatott volna, hiszen neki csak egy kis sporttáskája volt..az én csomagjaim meg eléggé nehezek voltak.
-Előre ülj.-mondta.
-Oké.
Amikor elindultunk akkor jutott eszembe, hogy mit mondott a nő.. Fussak. Miért? Egyáltalán kicsoda Harry? Rossz ötlet volt vele egy kocsiba szállni.
-Hány éves vagy?
-20.
-Én..-kezdtem bele a mondatomba, de félbeszakított.
-Te 19.-mondta.
-Honnan tudtad?
-Mindent tudok Londonról.-mondta mosolyogva.
Ettől baromira megijedtem. Szerencsére a kocsi megállt egy piros lámpánál.
Azonnal kipattantam az autóból és csak futottam. Rohantam ahogy csak tudtam.
-Rebecca! Azonnal állj meg!-kiabálta utánam Harry. Rohadtul ideges volt. Féltem. Mostmár nem állhattam meg.